A klasszikus és kortárs költőkre emlékezünk József Attila születésnapján, április 11-én, a költészet napján. Az intézményekben a pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek erre a megemlékezésre is.
Na de mi lehet az oka? Így tisztelegnek nagyjainknak, hálából a költők tollából ránk maradt irodalmi művekért?
Persze! Ez az egyik ok! Azonban van egy másik igen fontos ok is, ami túlmutat a költőink elismerésén. Ez pedig a kisgyermekek fejlesztése!
De mi és hogyan fejlődik a versolvasás, vershallgatás során?
- Beszédértés és szókincs. Hiszen nem csak a mindennapi szavakat hallja ilyenkor a gyermek. A versek megalapozzák a választékos szókincset, hiszen a költők egy érzést képekbe foglalnak, esetleg általunk ritkán használt szavakat alkalmaznak. Például azt, hogy valaki szomorú, igen sokféleképpen kifejezheti a költő: búskomor, csüggedt, gondterhelt, levert, bánatos, lógatja az orrát, …hogy csak néhány lehetőséget említsek.
- Érzelmi intelligencia: A versek az érzelmekre hatnak és többségében érzelmekkel járó eseményekről is szólnak. Lehetnek viccesek, lehangolóak vagy éppen írhat a költő felháborodásáról, gyönyörű tájakról, kedves személyekről, …stb. Bármi is a vers témája, mindig valamilyen érzelem, emberi érzés fejeződik ki általa.
A gyermek ezáltal is tanulja a különböző érzelmeket és azok hatásait. Beszélgessünk el velük, hogy szerinte mit érzett a költő és gyermekünk volt-e már hasonló helyzetben?
- Memória- és képzeletfejlesztő: Nem véletlen kellett oly sok verset megtanulnunk nekünk is kisiskolás korunkban. A verstanulás ugyanis fejleszti az emlékezetet és a képzelőerőt. Mindenki máshogy látja az Anyám tyúkja c. vers főhősét és az ő általa uralt „birodalmat”. De még Morzsa kutyus is különböző fajtájú, nagyságú kutyus a képzeletünkben.
- Kreativitást fejlesztő: Ha sok verset hallgatunk, olvasunk, magunk is költővé válhatunk kicsit. Egy mindennapi tevékenységgel, a főzéssel szemléltetném ezt. Eleinte csak receptet követve készítünk el ételeket, de sok-sok főzési tapasztalat után már egyénileg, saját magunk által kitalált ételeket is képesek vagyunk elkészíteni. Ha a gyermekünk is megfelelően sok verssel találkozik, akkor ráérez a „receptre”, és nagyobb korában sem lesz számára probléma a saját gondolatainak, érzéseinek a megfogalmazása, akár még rímekbe is szedve.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy hogyan kezdjünk hozzá, hogy gyermekünk szeresse a verseket?
- Játékosan! Ehhez készítettem egy kis segítséget nektek!
- Érdeklődési területhez alkalmazkodva! Mindig a gyermek életkorának és érdeklődésének megfelelő verssel próbálkozzunk!
Például a kicsik a vicces, állatokról szóló verseket többségében szeretik, de a tinédzser gyermekünk falnak megy a Török és a tehenek című verstől. Ők már a mélyebb érzéseket leíró verseket kedvelik.
- Sóderpartisan! Azaz nyomjuk a sódert közösen a versről. Beszélgessünk róla, mi az, ami tetszik benne, vagy éppen nem jó érzést vált ki! Jó alkalom ez arra, hogy megismerjük gyermekünk gondolatait, érzéseit!
- Mértékletesen! Ne akarjuk egy nap alatt az irodalom teljes tárházát gyermekünkre ráerőszakolni. Hiszen az év 365 napja alatt nemcsak április 11-én lehet verseket, meséket olvasni! Olvassunk, hallgassunk minél többször irodalmi műveket és a hatás nem marad el!
Szinapszis Építő Műhely
