Az iskolaérettség 3 fő területe

Az iskolaérettség sok szülő számára egy rejtélyes fogalom. Sokszor halljuk, hogy még nem volt iskolaérett egy-egy ismerősünk, barátunk gyermeke, de vajon tisztában vagyunk-e a szó jelentésével? Mik az iskolaérettség jelei? És mik lehetnek az iskolaéretlen gyermek jellemzői?
„Minden gyermek különböző, egyedi, egyszeri és megismételhetetlen!” – mondja a pszichológia.

• Ha ebből indulunk ki, akkor vajon miért is probléma, ha az én gyermekem még nem csinál valamit, vagy nem képes valamire?

Az óvoda nagycsoportjában egyre inkább igénylik a gyerekek a feladatokat, és nő a kíváncsiságuk az olvasás, írás iránt. Ők is szeretnék alkalmazni már ezeket az ismereteket egy-egy hétköznapi szituációban. Amíg nem alakul ki ez a fajta érdeklődés, kíváncsiság, és csak a játékos dolgok iránt érdeklődik a gyermek, addig korai még az iskolakezdés. De mit is takar pontosan a pszichés alkalmasság?

• Legelsőnek említeném a feladattudat, feladattartás (hétköznapi szóval élve a kötelességérzet) kialakulását. Az iskola, és az azzal járó feladatok ugyanis a gyermek feladatai lesznek! (A szülők csak támogassák őket a feladatokban, de ne oldhatják meg vagy végezzék el helyettük azokat! Mit jelent ez? Az iskolatáska, tolltartó, iskolaszerek beszerzése a szülő feladata, de azok rendbetétele, bepakolása, iskolába való eljuttatása már a gyermeké. Vagy egy másik példa: a tornazsák és tornafelszerelés megvásárlása, hetente a kimosása a szülő feladata, de az, hogy a testnevelés órán ott legyen majd, az már a gyerek dolga kell, hogy legyen. Ezen feladatok az önállósodást is fogják segíteni.) A tudatosságot igénylő tevékenységek megerősödése nélkülözhetetlen az iskolás évek alatt.
  
  Sokszor a fáradságát vagy játékvágyát leküzdve, előtérbe kell helyeznie az iskolai feladatokat. Ha ez nem alakul ki, akkor csak nyűgös, hisztis, iskolát nemszerető gyermekké válik, rövid időn belül.
  
• Ugyanilyen fontos a szabálytudat kialakulása is. A szabályok betartása a rendet, fegyelmet, biztonságot adják. Betartásuk védelmet nyújt, de, ha a szabálytudat még kialakulatlan, akkor a gyermek gátló tényezőként éli meg, és frusztrációt okoz nála. Ekkor halljuk majd, hogy komoly magatartási problémákkal küzd csemeténk, annak ellenére, hogy ő nem akar rossz gyerek lenni.
  
• Emellett fontos lesz az érzelmi-akarati érettség kialakulása is. Sok kisgyermek nehezen tűri a kudarcot, ha például nem sikerül valami rögtön elsőre. Pedig a hibázás a tanulás egyik alapja. Újrapróbálkozás útján fog kialakulni egy készség, képesség vagy ismeret rögzülése. Az érzelmi kiegyensúlyozottság tehát elengedhetetlen a megfelelő, stresszmentes tanulási folyamatban.
  
• A szociális kapcsolatok, azok megélése egész életünkben igen-igen fontos terület, és az élet minden szegmensét átszövi.
  A kisgyermeknél is fontos lesz, hogy a társaival és a felnőttekkel tudjon majd kapcsolatokat kialakítani, a közösség igényeit felismerni, és aszerint cselekedni. Az a kisgyermek, aki képes a bizalmi kapcsolat kialakítására, az iskolában bátran fog segítséget kérni, ha elakad egy-egy feladatmegoldásban.
  
• Az együttműködési készség kialakulása már az óvodában is fontos volt, de iskolában még meghatározóbb. (Lehet, hogy párosan vagy csoportban kell elvégezni egy feladatot, esetleg el kell fogadni egy társ, vagy pedagógus irányítását.)
  
• Utolsóként említeném a monotóniatűrés képességét, amit a köznyelv a türelemmel azonosít gyakran. Gyakran „unalmas” feladatokat is kell végezni az iskolában. Ugyanis amíg az egyik gyereknek örömöt okoz például az írás, addig a másik a háta közepére sem kívánja. Ugyanazt a betűelemet vagy betűt írogatni, hogy szép legyen és készség szinten rögzüljön, … nem mindig könnyű feladat egy kisgyermek számára. A rutin kialakulásához azonban kell a gyakori ismétlés. Gondoljunk csak arra, hogy mi lett volna, ha csak egyszer-kétszer ültünk volna bicajra. Vajon megtanultunk volna biciklizni? (Így van ez minden más képességgel is!) Gyakorlat teszi a mestert!

3. Kognitív érettség

A kognitív képességek fogalma a megismerési, gondolkodási képességeket jelenti. Ezek hiánya a tanulási folyamatok megvalósulását akadályozza meg. Meglétük az ismeretszerzés alapjai.

• Figyelem – koncentráció: Megjelenik a szándékos, tartós, aktív figyelem. (10-15-20 majd 25 perc). Időtartama, terjedelme, mélysége növekszik. Később képessé válik a figyelemmegosztásra is.
  
• Emlékezet: Szükséges az ismeretek bevéséséhez, a feladattartáshoz. Területei: vizuális és auditív memória, munkamemória (rövidtávú emlékezet), mechanikus és késleltetett memória. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
  
• Beszéd: Több területet is magába foglal.
  • Hangok tiszta ejtése: Logopédiai probléma van-e a gyerkőcnél?
  • Beszédészlelés, beszédhanghallás: Hallja-e amit mondanak? Azt hallja- e, amit mondanak? pl. bab-pap; hídra-hidra, stb. Ez szükséges lesz a jó helyesíráshoz!
  • Beszédértés: Megérti-e a gyermek, amit hall? Pl. mesét. Ezt úgy tudjuk lemérni, hogy megkérjük, hogy mesélje el, hogy mit hallott vagy látott?
  • Beszédkészség, beszédkésztetés: Megfelelő szókinccsel rendelkezik-e? El tud-e mondani összefüggően, nyelvtanilag helyesen egy történetet, vagy saját élményt? Meg tudja-e fogalmazni gondolatait, érzéseit? Képes-e egy képről néhány összefüggő mondatot megfogalmazni?
    
• Tájékozódás:
  • Általános: Ismeri-e saját, szülei, testvérei nevét? El tudja-e mondani a saját lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását?
  • Időbeli: Meg tudja-e nevezni az évszakokat, napszakokat, azok jellemzőit? Fel tudja-e sorolni a hónapokat, napokat, napszakokat? (Általában ezek lassan rögzülnek a gyerekek számára.)
  • Síkbeli, térbeli irányok felismerése: Ide tartozik a térlátás, a síkban (pl. lapon) való tájékozódás, és az őket kifejező viszonyszavak ismerete és használata. (Pl. valami előtt, mögött, között, rajta, benne, alatta, … stb.)
  • Saját testen való tájékozódás: Tudja-e, hogy hol van a könyöke, térde, tarkója, … stb. és meg is tudja ő maga is nevezni ezeket.
  • Jobb-bal differenciálás: Ismeri-e, hogy melyik a bal keze, jobb szeme, … stb. Mi van tőle jobbra, balra, …stb.
    
• Észlelés:
  • Gestalt látás: Ez azt jelenti, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értelmezni. Fejletlensége az összeolvasás nehézségét okozza.
  • Alak-háttér megkülönböztetés: El tud-e vonatkoztatni a zavaró körülményektől? Például egymásra rajzolt tárgyakat meg tud-e különböztetni?
  • Vizuális megfigyelőképesség: Azonosságok, különbségek megfigyelésére képes-e? (Pl. azonosnak tűnő képeken apró különbség megtalálása.)
  • Alak, szín, forma, nagyság állandóság kialakulása: Fejletlensége esetén gondot okoz a kis- és nagybetűk megkülönböztetése, a betűfelismerés, a nyomtatott szövegről írottra másolás. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz. Ezen kívül a színeket és formákat meg kell tudni neveznie. Pl. sötétkék, világoszöld, bordó, barna, négyzet, háromszög, …stb.
  • Reprodukáló képesség térben és síkban: Látott mozdulatot le tud-e utánozni, másolni. Ennek hiányában nehezített lesz számára, hogy kövesse a tanító utasítását, bemutatott mintáját.
  • Iránykövetés: Képes-e a gyermek a saját testrészeit (kezét, lábát) vagy tárgyakat a megadott irányba mozdítani, ráadásul gyorsan reagálva.
  • Sorritmus kódolása, soralkotási képesség: E képesség nélkül lehetetlen küldetés megtanulni írni, olvasni, mivel ezek a műveletek a betűsor dekódolásán alapszanak.
  • Szem-kéz koordináció: Ennek megléte az olvasás és írás tanulásának az egyik alapfeltétele. Ha a két szem nehezen fixál, vagy koordinálatlanul mozog, akkor komoly tanulási nehézség adódik.
  • Átfordítási képesség: Ez az a képesség, amikor az egyik észlelési síkon érzékelünk valamit, de egy másik síkon reprodukáljuk. Pl. képes-e lerajzolni a gyermek mindazt, amit látott, hallott, tapintott, vagy emlékei vannak róla? Megjelenítheti jelsorral, írással is.
    Ezen képesség fejletlensége nemcsak a rajzolásnál jelentkezik, hanem a tollbamondás, és szóbeli felelet is nehezített lehet.
  • Analizálás-szintetizálás képessége: Ezen képesség fejletlensége esetén nem képes megtanulni írni, olvasni, mert a hangokat/betűket a szavak részekre bontásával ismeri meg, majd azok összeillesztésével alakulnak ki az új szavak.
    
• Gondolkodás:
  • Elemi gondolkodási műveletek végzése: Képes-e összefüggéseket felismerni, megérteni; következtetéseket levonni? Tud-e logikai műveleteket végezni, helyes ítéletet, állítást megfogalmazni? Meglátja-e a lényeget, vagy elveszik a részletekben?
  • Problémamegoldó rutin: Hiánya esetén képtelen a tanórán az önálló feladatvégzésre. Nehezített lesz számára az olvasás, írás, matematika feladatok megoldása, és a mindennapi élethelyzetek önálló megoldása.
  • Emberrajz készítése: 10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.
  • Elemi számolási készség: Megfelelő fejlettségi szinten van az iskolakezdésre, ha képes minimum 10-ig elszámlálni növekvő sorrendben és 10-es számkörben tud tájékozódni. Tárgyak, játékok segítségével képes összeadást, kivonást végezni. Meg tudja nevezni, hogy mi a több, kevesebb, esetleg ugyanannyi.

Minden szülőnek javaslom, hogy gondolja át, hogy iskolaérett-e gyermeke, ugyanis az iskolai kudarcok és gyengén teljesítések kihatnak a gyermek egész életére.

Amint látjátok, rengeteg területen kell megfelelő képességekkel rendelkezni ahhoz, hogy a tanulás folyamata sikeres legyen és könnyen menjen, és gyermeked élvezze a tanulást. Az iskola-előkészítő foglakozásokon ezeket a képességeket fejlesztem a
gyerekeknél.